Közzétéve:

Amit az allergiáról tudni kell: Ételallergia – 2. rész

Vajon az alapanyagok minőségének romlása tehet arról, ha valakinél jelentkezik az ételallergia? Vagy velünk születik a hajlam, netalán életformánk váltja ki? Indítottunk egy cikksorozatot, amelyben részről részre mindent elmagyarázunk az allergiatípusokról egyszerűen, lényegre törően. Beszélj a tested nyelvén!

Ételallergia vs.
ételintolerancia

Az emberek 4-5% -a küzd az ételallergiával. Vagyis egyes
ételekre az immunrendszere gyors, allergiás választ ad IgE típusú ellenanyagok
nagy mennyiségű termelésével a szervezet védelmében.

Ettől el kell különíteni az ételintoleranciát, mely nem az immunrendszer
gyors típusú válasza, hanem a szervezet fokozott reakciója az ételek egyes
anyagaira. A leggyakoribb a tejcukor-érzékenység vagy laktózintolerancia. Ebben az esetben a tejcukrot bontó enzim kevesebb vagy
hiányzik. Így a tejcukor lebontása nem teljes. A bélben lévő jótékony
baktériumok fogják elbontani, ami viszont fokozott gázképződéssel, hasi
fájdalommal, hasmenéssel jár.

A tünetekről

Az ételallergia esetében azonban az immunrendszer idegennek
érzékeli az allergént. Azonnal próbálja a szervezetet megvédeni a „veszélyes”
anyagtól. Gyakran megjelenő tünet a hányinger, hányás, hasi görcsök, hasmenés,
ezeken kívül a bőrön csalánkiütések jöhetnek ki, melyek viszketnek.

Ételallergia esetén a panaszok hirtelen jelentkeznek és az
ételek ismételt fogyasztására visszatérnek.

Az azonnali tünetekért az immunrendszer egyik sejtje, a
hízósejt felelős. A belőle kikerülő anyagok, elsősorban a hisztamin, okozzák a
csalánkiütést, duzzanatot, mely jelentkezhet az arcon, de a légutakban is. 

Ilyen tüneteknél forduljunk azonnal orvoshoz!

Vannak ételek, melyek hisztamint tartalmaznak, így az
allergiás tünetek fogyasztásukkor nagyon gyorsan jelentkezhetnek. Ilyenek pl.:
csokoládé, paradicsom, földieper, kagyló.

Régebben fennálló ételallergia esetén gyakoriak az ekcémás
tünetek, valamint az asztma, orrfolyás, fejfájás, migrén.

Ételallergiára
hajlamosító tényezők

Ha a családban előfordul allergia, akkor nagyobb az esély a
kialakulására.

Ha valamilyen okból a mikrobiom (bélflóra) összetétele
megváltozik, funkciója romlik, védő feladatát nem tudja ellátni, bejuthat a
szervezetbe olyan anyag, ami allergiát válthat ki. Ezért fontos megtartani a
bélflóra épségét.

Sok tényező ronthatja a bélflórát az antibiotikumon kívül
is. Ilyenek a stressz, a gyulladáscsökkentő, savcsökkentő gyógyszerek,
mesterséges adalékanyagok, ízfokozók.

A bélflóra épségének megtartásában az élőflórás készítmények
használata nagyon fontos.

A leggyakoribb ételek, melyet ételallergiát okozhatnak:

tej, tojás, paradicsom, étcsokoládé, eper, málna, kiwi, dió,
mogyoró, szója, hal, kagyló, ízfokozók, adalékanyagok.