Gyerekkori hasfájás - kamu vagy komoly

“Anya, fáj a hasam!”

A csecsemő még nem tudja mondani, a nagyobb gyermek viszont igen. Ez oka lehet a sírásnak, lehet nyűgös a gyerkőc esetleg nem eszik, vagy nem alszik, vagy nem megy suliba, ....és még sorolhatnánk. Megfoghatatlan panasz a kicsik szájából, amivel kapcsolatban, valljuk be, sokszor hitetlenkedünk. Majd elmúlik? Katona dolog? Valójában amilyen gyakran halljuk, bizony olyan sok komoly oka lehet, hiszen a gyerekek pocakja érzékeny kis szerkezet. Fontos, hogy figyeld ezt a tünetet. Így segíthetsz neki:

Mi áll a háttérben?

Gyermekkorban a hasfájás nagyon gyakori panasz. Fontos szabály, hogy akkor fogható a stresszre a hasfájás, ha minden más ok, ami orvosi ellátást illetve kezelést igényel kizárható.

Hasfájás már csecsemőkorban kialakulhat, és általában 3-5 hónapos korban meg is szűnik. Ebben az életkorban jelentkező panaszt az esetek nagy részében a „kinti élethez” való alkalmazkodás okozza. Az emésztőenzimek termelésének beindulása, a helyes evési technika kialakulása, a rendszeres büfiztetés, a túletetés elkerülése javít a panaszokon.

A későbbi életkorban, a közösségbe való integrálódás, nagyobbaknál az iskolai események pl. dolgozat, felelés ,bizonyos különórák gyakran járhatnak izgalommal, esetleg félelemmel, ami egy stresszhelyzet a gyomor-, bélrendszer szempontjából is. Ilyenkor a termelődő stresszhormonok megváltoztatják a belek motilitását, a belekből a víz visszaszívódása csökken, így híg, vizes széklete lesz a gyermeknek naponta akár többször is. A gyomor ürülésének elhúzódása miatt gyakran társul hozzá hányinger, hányás is.

Vannak olyan gyerekek, akiknél hasmenés nem alakul ki, de görcsös hasi fájdalmak jelentkeznek. 

Általában a tünetek nem tartanak sokáig, de stresszes helyzetekben újra és újra felütik fejüket, pl. dolgozat írás napján, bizonyos különórák idején.

Mit okozhat?

Sajnos a stresszhormonok hatására a bélben a mikrobiom összetétele is változik (a bélflóra egyes baktériumai elpusztulnak, míg mások túlszaporodnak), ami hosszú távon a bél “védőgát szerepét” rontja. Így, gyakoribbak lehetnek a fertőzések, romlik a tápanyagok felszívódása, romlik az immunrendszer működése.

Mit tegyünk?

Hasznos, ha a szülő vezet egy táplálkozási naplót, amiben leírja, hogy mit és mennyit evett a gyermek, mennyit ivott és mit, mivel édesített és azt is, hogy mikor, melyik étkezés után jelentkeztek a panaszok. Ez nagy segítség annak kiderítésében, hogy valóban a stressz okozza-e a panaszokat.

A nagyobbak önállóan is vezethetnek tüneti naplót.

Természetesen elhúzódó panaszoknál mindenképpen orvoshoz kell fordulni. A stresszhelyzetek kezelése mellett, a háttérben esetlegesen már kialakult emésztési-, felszívódási problémákat is orvosolni kell!